Ánizsmag - Pimpinella anisum (semen) - kisokos

Ánizsmag (Anise seed) – Kisokos

Őshazája a Közép-Kelet és a napos Mediterráneum (Egyiptomban már 4000 éve is termesztették és gyógyszerként használták a fáraók idejében). Ez a tétel nem az illóolajat, hanem magát az ánizs növény (Pimpinella anisum) ősszel betakarított, napon szárított, pici, bordázott, szürkésbarna, apró termését (a magot) jelöli (nem összetévesztendő a csillag alakú Csillagánizzsal, ami egy fa termése Kínából, bár illatuk nagyon hasonló!).

Kémia és Jellemzők

A mag gyógyító erejét a héjban megbújó anetol nevű vegyület (és a benne lévő nyálkaanyagok) adja. Ez az anetol felelős a jellegzetes, mindenki által ismert, édeskés, "medvecukros", ouzóhoz/pálinkához hasonló illatért és ízért. Kémiailag egy rendkívül hatékony természetes görcsoldó, bélgázhajtó (puffadásgátló) és a tejtermelést finoman serkentő (galaktagóg) gyógynövény, amely még a legérzékenyebb gyomrok számára is kíméletes.

Termesztés és Tárolás

• Termesztés: Az ánizs egy egynyári lágyszárú növény, amely a virágzása (fehér ernyős virágok) után ősszel hozza meg a magjait. Kifejezetten a mérsékelt és tartósan meleg éghajlatot, a laza, meleg, humuszos talajt és a rengeteg napsütést igényli (a legkisebb fagy is azonnal végez vele, és árnyékban sem hoz magot). A magokat akkor szedik le (gyakran géppel is aratható), amikor elkezdenek megbarnulni, majd kiterítve, száraz helyen hagyják őket teljesen kiszáradni.
• Tárolás formája: Szárított, bordázott, apró (néhány milliméteres) egész magvak formájában (vagy durvára őrölve filterekben) kerül a polcokra. Mivel az anetol egy illóolaj-komponens, amely hamar elillan a levegőben, a magokat szigorúan jól záródó, légmentes fűszertartóban, üvegben vagy tasakban, sötét, száraz helyen kell tárolni (nem a gőzölgő tűzhely felett), hogy hónapokig megőrizzék intenzív, édes aromájukat és gyógyhatásukat. A főzéshez vagy teához csak közvetlenül a felhasználás előtt érdemes mozsárban összetörni a magokat, hogy frissen szabaduljon fel belőlük az aroma!

Miért drága / Értéke?

Mivel a növény nagyon könnyen (egy nyár alatt) termeszthető, a maghozama viszonylag bőséges, és a betakarítás nagyüzemileg is gépesíthető az erre alkalmas meleg, mediterrán területeken (Spanyolország, Oroszország déli része, Törökország), a szárított ánizsmag a legolcsóbb, leghétköznapibb, legmegfizethetőbb fűszer- és teaalapanyagok közé tartozik, ami bárki háztartásában könnyedén beszerezhető néhány száz forintért.

Felhasználás

A népi gyógyászat első számú mentőöve: az Édesköménnyel keverve meleg teaként elkészítve a legkisebb csecsemők kínzó hasfájásának (kólika), puffadásának és bélgörcseinek azonnali, gyengéd elmulasztása (a szoptatós anyukák is ihatják, mert az ánizsmag teája bizonyítottan fokozza az anyatej termelődését és kiválasztását). Felnőtteknél a nehéz, zsíros ételek utáni lomha emésztés, a gyomorrontás és a gázosodás gyors és hatékony serkentése. Légúti betegségeknél a nyákoldó hatása miatt a száraz, kaparó köhögés csillapítása (forró tea formájában inhalálva vagy kortyolgatva). A konyhában pedig a hagyományos sütemények (mézeskalács, puszedli), kenyerek, és az emésztést segítő, étkezés utáni gyomorkeserűk (pl. Ouzo, Raki, abszint) klasszikus, elmaradhatatlan édes fűszerezése.